Település

Polgármesteri előszó!

Amikor az íróasztalom mögött ülök, munkám során gyakran pillantok Zsana térképére. Azt hiszem már csukott szemmel is fel tudnám rajzolni. Ez a térkép a mi saját kis való világunk határait jelzi.

De mi nem „géprõl szállunk fölébe”, mint Radnóti versében az idegen. Mi itt élünk benne, minden utcakövét, minden kerítését, bokrát, füvét ismerjük. Ismerjük és szeretjük. Gondoljanak a mi kis országunkra, Zsanára. Õrizzük meg ilyen kedvesnek, szépnek, barátságosnak. Gondoskodjunk róla együtt!

Köszönöm érdeklődésüket!          Visnyei Miklós – polgármester


Településről

Egykor a tűz pusztította el a hajdani kis falucskát lakóival, templomával, házaival együtt – és ma ismét egy tűz –  nem messze a korábbitól,  hozta meg a felemelkedés lehetőségét a régi Zana  közelében megépült új településnek: Zsanának.

Belterület: 60 ha
Külterület: 8734 ha
Lakosság: 892 fő (2006.jan.)

Zsana község Bács-Kiskun megye déli részén Csongrád megyével határos település.  Legközelebbi városok: Kiskunhalas 14 km-re, Kiskunmajsa 17 km-re, Szeged 45 km-re van, de megközelíthető a Kígyós-Üllésen át vezető  5408 jelű szegedi úton is.  Vasútvonala nincs.

A község egykori területén bronzkori, őskori, szarmata kori, honfoglalás kori települések nyomai is fellelhetők.  Az Árpád-kori települések emlékét őrzi egy kőből épült templomból előkerült bronz körmeneti kereszt.  A török korban a terület pusztasággá vált, lakói  a közeli városokba menekültek. A XVIII. Század közepétől a redempciót követő tagosítások következtében kialakultak a tanyák. A halasi műút mellett egykori tanyaközpontban 1948. május 2-án lerakták a mai templom alapkövét.  Zsanapuszta és vele határos Eresztőpuszta 1952. január 1-én alakult új községgé Zsana néven, leválva Halas közigazgatási területéből.

A krónika szerint  440 évvel ezelőtt a mai község belterületétől észak-keletre volt az eredeti község, melynek neve egyes források szerint Zana volt, s amelyet 1566-ban tűzzel pusztítottak el a tatár hordák. Éppen fél évszázaddal ezelőtt egy új község alakult a hatalmas homoktenger közepén, bízva, hogy az emberi jószándék, a pozitív emberi összefogás eredményeként boldog otthonokban boldog emberek élhetik majd életüket az új közösségben.

A község népessége az utóbbi években csökken, illetve stagnál. Ennek a hátterében a természete fogyás és a vándorlás negatív egyenlege áll. Ez a tendencia feltehetően folytatódni fog, megváltoztatása túl mutat a község hatáskörén A fogyatkozás a korösszetételben is változásokat hoz. A kevesebb születés, a lakosság elöregedése a különböző intézmények iránti igények módosulásával jár. Egyre kisebb kapacitású intézményre lesz szükség a gyermekek ellátásában, oktatásában, ugyanakkor felerősödik az elvárás a szociális és egészségügyi szolgáltatásokkal szemben. A kiterjedt tanyarendszer ad otthont  a lakosság 40%-nak.

Gazdaság: A település mezőgazdasági jellegű, a lakosság többsége növénytermesztéssel és állattenyésztéssel foglalkozik. Jelentős a húsjellegű- és növendékállat tartás, de a tejtermelés és a juhászat is meghatározó. Növénytermesztésben elsősorban abrak- és szálastakarmány termesztése, a napraforgó és a dohánytermesztés is jelentős.

Zsana lakossága a csaknem terméketlen homokon gazdálkodott, lényegében vegetált. Ma is keményen meg kell küzdeni a megélhetésért. A munkanélküliség a településen is jelen van, mértéke a megyei és országos átlag alatti. A legnagyobb gondot a pályakezdők és a tartós munkanélküliek aránya jelenti. A kevés helyi munkahely miatt sokan ingáznak a lakásuk és a munkahelyük között. A község nevével 1979- ben a földgázkitörés kapcsán ismerkedhetett meg az ország. A MOL Rt. által kiépített földalatti gáztározó, a téli hónapokban az ország gázszükségletének ¼-ét biztosítja. A tározó jelenleg az E-ON tulajdona.  Fejlesztése során a befogadóképessége tovább növekszik.

Képtalálat a következőre: „zsana díjugrató”A letelepülők, építkezők számára kertes, közművesített telkek állnak rendelkezésre, vállalkozások telelepedéséhez az önkormányzat rendelkezik szabad területekkel.  A lakosság ellátását a faluban működő 4 vegyes élelmiszerbolt, két vendéglátó egység, takarmány árusító üzlet, benzinkút és autógáz töltő. Közlekedés: napi több helyközi buszjárat indul Kiskunhalas-Zsana-Kígyós-Pusztamérges útvonallal. Távolsági buszjárat is érinti a települést, Szeged-Székesfehérvár, Győr-Gyula elérhetőséggel.

Turizmus: Hagyománya van a díjugrató lovas versenyeknek, illetve a fogathajtásnak. A település határában holland kemping működik. A falut körülölelő kb. 4000 ha. erdő alkalmas túrázásra, családi piknikekhez. A területen illetékes vadásztársaság közreműködésével nyúlra, fácánra, őzre, vaddisznóra, dámszarvasra lehet vadászni. Falunapunk alkalmával (aug. 20.) jellegzetes ételünket a bográcsos birkapörköltet kóstolhatják meg, míg október második hétvégéjén a hagyományőrző Szüreti mulatságunkon szórakozhatnak kedves vendégeink. Itt arra is alkalmuk nyílik, hogy az aranysárga homokon termelt borokat megkóstolják.

Az Önkormányzat a szerbiai Kelebija községgel áll testvértelepülési kapcsolatban 2006. szeptembere óta.


Gazdaság

A település mezőgazdasági jellegű, a lakosság többsége növénytermesztéssel és állattenyésztéssel foglalkozik. Jelentős a növendékállat-, valamint a baromfitartás, de a tejtermelés és a juhászat is meghatározó. Növénytermesztésben elsősorban abrak- és szálastakarmány termesztése, valamint a napraforgó- és a dohánytermesztés jelentős.

Zsana lakossága az évszázadok során a csaknem terméketlen homokon gazdálkodott, lényegében vegetált. Ma is keményen meg kell küzdeni a megélhetésért. A munkanélküliség a településen is jelen van, mértéke a megyei és országos átlag alatti.

A kevés helyi munkahely miatt sokan ingáznak a lakásuk és a munkahelyük között. A MOL Rt. által kiépített földalatti gáztározó a téli hónapokban az ország gázszükségletének ¼-ét biztosítja. A tározó jelenleg az E-ON tulajdona.  Fejlesztése során a befogadóképessége tovább növekszik.

A letelepülők, építkezők számára kertes, közművesített telkek állnak rendelkezésre, vállalkozások letelepedéséhez az önkormányzat rendelkezik szabad területekkel. A lakosság ellátását a faluban működő négy vegyes élelmiszerbolt, két vendéglátó egység, takarmányárusító üzlet, benzinkút és autógáztöltő biztosítja. A községben posta és takarékszövetkezet is működik.

Közlekedés: napi több helyközi buszjárat indul Kiskunhalas–Zsana–Kígyós–Pusztamérges útvonallal. Távolsági buszjárat is érinti a települést, Szeged–Székesfehérvár, Győr–Gyula elérhetőséggel.


Kultúra

Zsanán, ezen az alig 900 lakosú kistelepülésen a polgármesteri hivatal, a művelődési ház, az iskola és az óvoda dolgozói fogják össze a kulturális kezdeményezéseket. A legnagyobb tömeget a szüreti bál mozgatja meg. A szeptember utolsó hétvégéjén zajló mulatság menetrendje általában a következő:

Kora délután a művelődési ház elől indul a menet, amelyben az esti műsort adó fiatalok pogácsával és borral kínálva hívogatják a lakókat. A menet a falu minden utcáján végighalad, csikósok, fogatok és zenekar kíséretével.

Este a műsor nyolckor kezdődik a művelődési házban, eltart majd egy óra hosszat. A szöveg és a forgatókönyv már 35 éve ugyanaz, csak a szereplőgárda cserélődik. A hagyomány így adódik át  generációról generációra. A műsor után hajnalig tartó bál zárja a programot. A nyitó tánc mindig a csőszpároké.

A faluban sok erős ember él. Ennek legfőbb bizonyítéka az, hogy Zsana csapata a Magyarország Legerősebb Faluja versenyen három ízben is első helyezést ért el az 1000 fő alatti települések kategóriájában. A bálokon leginkább ők tartják fenn a rendet – ha erre szükség adódik…

Nem messze a művelődési háztól található a gyűjtemények háza. Eredetileg egy alkalmi kiállításból nőtte ki magát állandó gyűjteménnyé. Az itt felhalmozott tárgyak, a szobabelső berendezése, a konyhai eszközök vagy a paraszti munka kellékeinek többsége a XIX–XX század fordulójáról származnak